1993 decemberébe nagyszüleim vették édesanyámnak, mint családi autó. '94-be sajnos eltávozott közülünk. Öcsém és apukám mellett csak az autó maradt, amire ma is családtagként tekintünk. Mivel kicsi voltam ekkor(4 éves), így sok mindenre nem emlékszem. Sajnos az évek folyamán, amiket a csillaggarázsban töltött meglátszódott az autón. Panel rengetegbe ajtónyitásokkal, illetve kulccsal való karcolásokkal "gazdagították" a karosszériát. Többször próbálták elvinni a ház elől, de az indításgátlónak hála nem sikerült nekik. 4 éve költöztünk kertes házba, ahol már nyugodtabb helye volt a féltető alatt. Tavaly eljutottunk oda, hogy édesanyám tiszteletére, időt és pénzt nem sajnálva felújítsuk barátnőmmel szeretett autómat. Képen már a felújított állapot látszódik. Örülök,hogy sikerült elérnem régi vágyam, annak még jobban, hogy célom elérésében Ladás barátaim is segítettek! Köszönöm itt is segítségüket, barátnőm és öcsém mellettem való kitartását, illetve szüleimnek a kisebb anyagi támogatást.